Szerintem én imádom a csokit!
Csak azért, mert még sosem ettem, nem mondhatom, hogy nem imádom. A múltkor láttam az egyik dokinőt, aki szenvedő arcot vágott, majd bekapott valami lila csomagból előkapott jó szagú barna cuccot és felderült az arca, tolta befelé! Mivel éppen nem voltak a váróban, a többi kétlábú is odarohant, "CSOKI!"-kiabálták.
Naná, hogy én is odaszáguldottam, hogy na mi lesz nekem is adjatok, erre olyan arcot vágott az egész banda, mint amikor a szomszéd macska romlott párizsit kukázott. (Oké, bevallom az én voltam :)))

-Neeeem, fúúújj, nem kutyának való!- Akkor, ha szabad kérdeznem ti miért tömitek kétpofára???!?!?
Aztán elkezdtek valamit hablatyolni, hogy méreg, meg hányás, meg szívritmuszavarom lesz tőle, meg hogy én egy a teobromint lassan lebontó állat vagyok! Egyrészt mi a fene az a teobromin, másrészt lebontó állat aki mondja!
Á, mindegy, jól megsértődtem, aztán bosszúból elmentem megrágcsálni a lábtörlőt, meg lipisilni a vadiúj krómacél hamutartót ...
De azért biztosan imádom a csokit!